Dadu ma közölte, hogy indul a Balatonra.
Belepakolt a hátizsákjába egy fürdőgatyót, törülközőt, egy karúszót, mert a másikat nem találta, a búvárszemüveget és a békalábat fel is vette, és nagy csattogással el is indult a kertkapu felé.
Ti nem jöttök? – kérdezte félúton.
– Nekünk még van egy kis dolgunk itthon, Dadu.
– Hát jó, én azért megyek – mondta eltökélten, és caplatott tovább a kerten keresztül.
– Dadu, tudod, hogy merre kell menni?
– Hát persze, csukott szemmel is odatalálok. Már nagy vagyok.
– És azt is tudod, hogy milyen messze van a Balaton?
– Kábé sázs.
– Száz mi?
– Hát sázs Kábé.
– És mit fogsz ott csinálni?
– Ladikkapitány leszek. Fő ladikkapitány.
– És hol van a ladikod?
– Jaj, tényleg, azt el is felejtettem.
Ledobta a cuccait, visszarohant a kuckójába, és hason fekve játszott a vitorlásaival, amíg el nem aludt a szőnyegen. 
Dadufalva, 2022. május 21.
